Április hónap köve a gyémánt

A gyémánt, a negyedik hónap köve a legkeményebb természetben előforduló ásvány, átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Rajta kívül nincs még egy olyan drágakő, ami egyetlen elemből állna. A gyémántot a lélek őrzőjének tartják, hiszen segít tisztán gondolkodni, a partnerkapcsolatokban gondoskodik a belátásról, a toleranciáról, és hosszú szerelemmel ajándékozza meg viselőjét. Csökkenti a depressziós állapotot, a féltékenységet, ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a gyengéd érzelmek soha ne múljanak el.

Színe: színtelen, sárga, barna, néha zöld, kék, pirosas, fekete
Karcszíne: fehér
Mohs-keménysége: 10
Sűrűsége: 3,50 – 3,53
Hasíthatósága: tökéletes
Törése: kagylóstól szilánkosig
Kristályszerkezete: (szabályos) főként oktaéder, mellette kocka, rombtizenkettős, ikrek és lemezes is
Kémiai összetétele: C, kristályosodott szén
Transzparenciája: átlátszótól átlátszatlanig
Fénytörés mutatója: 2,417-2,419
Kettős törése: anomális
Diszperziója: 0,044 (BG), 0,025 (CF)
Pleokroizmusa: nincs
Abszorpciója: színtelen és sárga gy.: 478, 465,451,435,423, 415, 401,390; barna és zöld gy.: (537), 504, (498) Fluoreszcenciája: nagyon különböző; színtelen és sárga gy.: többnyire kék; barna és zöldes gy.: gyakran zöld

Nevét a gyémánt a keménységéről kapta (görög “legyőzhetetlen”). Csakugyan nincs hozzá foghatóan kemény vagy még keményebb, mint a gyémánt. Ezért számít kifejezetten elpusztíthatatlannak. Csiszolási keménysége a rubinnak vagy zafírnak, a gyémántot követő legkeményebb drágaköveknek a 140-szerese.

A gyémánt keménysége azonban az egyes kristályosodási irányokban különböző. Ez teszi lehetővé azt, hogy a gyémánt egyáltalán csiszolható, mégpedig gyémánttal, ill. gyémántporral.
A tökéletes hasíthatóság miatt ne üssük a gyémántot élnek, vigyázni kell a foglalásnál is.
Általában érzéketlen a vegyi reagensekkel szemben. Magas hőmérsékleti értékek viszont égetési alakzatokat okoznak a fazettalapokon. Ezért forrasztáskor különös vigyázat!
Az 1930-as évek óta ismert, hogy a gyémántnak eltérő tulajdonságú különböző típusai vannak.
( A szakember 1 a, 1 b, II a és II b típusokat különböztet meg. )
A gyakorlati drágakő-kereskedelemben ennek alig van jelentősége, annál inkább a csiszolásban, különösen pedig a valódi gyémántok és a műtermékek, a gyémántutánzatok megkülönböztetésében.
A gyémánt a jellegzetes gyémántfény, a többi optikai hatás, a nagy keménység és a ritkaság miatt a drágakövek királyának számít. Már az ókor óta használták ékszerkészítés céljára.

Gyémántlelőhelyek

Gyémántok elsődleges és másodlagos lelőhelyeken fordulnak elő. 1871-ig csak drágakőtorlatokból mostak gyémántot. Véletlenül fedeztek föl Dél-Afrikában elsődleges előfordulásokat: vulkáni kitörések kürtőit, pipe-okat (ang., ejtsd: pájp = ‘kürtő’), amelyeket a gyémánttartalmú anyakőzet, a kimberlit (ritkábban lamproit, a kimberlit egy zöldesszürke foltos változata) tölt meg.

A gyémántok nagy mélységben (talán 150-300 km vagy esetleg még több), nagyon magas hőmérsékleten és nagy nyomáson keletkeztek. Vulkánkitörés révén jutnak a felhatoló magmával a föld felszínére vagy annak közelébe. A felszín lehordódása következtében fokozatosan eltűnnek az eredeti vulkáni hegyek, és ezzel a kimberlitkürtő többé-kevésbé könnyen hozzáférhetővé válik (lásd a lenti ábrát).

A 18. századig Borneó, mindenekelőtt azonban India szállított gyémántokat. 1725-ben találtak először gyémántot a dél-amerikai kontinensen, a brazíliai Minas Geraisban, 1843-ban fedezték föl az ugyancsak brazíliai Bahiában a barnásfekete karbonádót, egy mikrokristályos gyémántaggregátumot, amely nagy szívóssága miatt csiszolás és fúrás céljára nagyon keresett az iparban.
Ezután Brazíliát Dél-Afrika váltotta föl, amely körülbelül 1970-ig egyedülálló helyet foglalt el a világon mind a termelésben, mind a kereskedelemben. Az első gyémántot Dél-Afrikában 1867-ben találták az Oranje forrásvidékén. Kezdetben csak torlatlelőhelyeket aknáznak ki, azóta viszont nagyrészt kimberlitkürtőket (lásd fennt). Ezek legfölül agyagos kőzetet tartalmaznak, amelyet sárgás színe miatt yellow groundnak (ang., ejtsd: jelou graund = sárga föld) neveznek. Ez az alatta fekvő blue ground (ang., ejtsd: blú graund = kék föld), a kimberlit mállási terméke (ez összetétele szerint olivinban gazdag vulkáni kőzet, egy peridotitfajta, törmelékes állapotban).
A leghíresebb és leghírhedtebb pipe-lelőhelyet, a Kimberley bányát 1871 és 1908 között mindenféle gép nélkül aknázták ki. Itt keletkezett a legnagyobb, emberi kéz ásta lyuk, az ún. Big Hole (ang., ejtsd: big houl = nagy lyuk): felszíni átmérője 460 m, aknamélysége 1070 m; ma félig megtelt talajvízzel. Összesen 14,5 millió karátnyi (közel 3 tonna) gyémántot termeltek ki belőle!

Rövid ideig tartó föld alatti kitermelés után, 1914-ben túl csekély hozama miatt fölhagytak a termeléssel.

Más dél-afrikai pipe-bányákban korán áttértek a föld alatti kitermelésre. Ehhez először egy aknát mélyítenek a kimberlitkürtő mellett, majd innen termelik ki keresztirányú vágatokon át a gyémánttartalmú kőzetet.

Jelentős torlatlelőhelyek vannak Namíbiában, a Namib-sivatag nyugati peremén. 1908-ban találták az első gyémántokat Lüderitz mellett. Hatalmas gépi munkával először 30 m vastag fedőrétegeket kell eltávolítani, hogy eljussanak az alatta elterülő gyémánttartalmú homokhoz és kavicshoz.

A namíbiai gyémántok a dél-afrikai pipe-okból származnak. A folyók hordták el a tengerpartig, részben homokdűnék fedték el, de lerakódtak az Atlanti-óceán hullámverési övezetében is. Itt speciális hajókat alkalmaznak a tengerfenék kitermelésére.

Namíbiában szokatlanul nagy (90-95%) a drágakő minőségű gyémántok részaránya.

Időközben tekintélyes mértékben megnőtt a gyémántszállítók köre. 1998-ban több mint 20 ország tartozott közéjük. Fontos termelők Afrikában Botswana, Dél-Afrika, Angola, Kong i Köztársaság, Namíbia, Sierra Leone, Közép-afrikai Köztársaság, Guinea, Azsiában Oroszország és Kína, Amerikában Brazília, Venezuela és Kanada, végül a két gyémántbánya, az Argyle és a Merlin Ausztráliában.

Néhány éve Oroszország is felzárkózott a nagy gyémánttermelők közé. Jóllehet már 1829-ben találtak először gyémántokat az Urálban, ezek a lelőhelyek nem képviselnek nagyobb értéket. Csupán 1949-ben kezdődött új korszak. Terjedelmes alluviális előfordulásokat fedeztek föl Szibériában (Jakutföldön), néhány év múlva gyémánttartalmú pipe-okat is. A világranglistán Oroszország 1998-ban a 3. helyen állt.

Ma már Kína is a “gyémántországok” közé tartozik. Az első alluviális lelőhelyeket 1940 óta aknázzák ki, az igazi áttörés azonban csupán több kimberlitkürtő felfedezésével következett be.

Kifejezetten látványos méreteket öltött az ausztrál gyémánttermelés. 1986 óta működik teljes erővel az Argyle bánya az ország északnyugati részén. 1998-ban itt 41 millió karátot termelnek ki. Első helyen áll a világtermelés egyharmadával. Az érték szerinti részesedése azonban alig teszi annak az egytizedét, mivel az összes termelésnek csupán 5%-a jó ékszer minőségű gyémánt, 45%-a gyengébb ékszer minőségű, 50%-a pedig ipari áru. 1999 februárjában kezdte meg a termelést a Merlin bánya Ausztrália északi területén. A gyémántok minősége jobb, mint az Argyle bányáé.

A jelenlegi ismeretek szerint Kanada a közeljövőben egyike lesz az egészen nagy gyémánttermelőknek. Az Ekati bánya termelése (Északnyugati területek) 1998 októberében nagy várakozással indult meg.

Híres gyémántok

Egész sor gyémánt ismert és híres nagysága, szépsége vagy kalandos múltja alapján. (a képek másolatokról készültek)

Drezdai 41,00 ct. Valószínűleg Indiából, korábbi története ismeretlen. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem vásárolta 1742-ben, állítólag 400 000 tallérért. A drezdai Grünes Gewölbében őrzik.

Hope 45,52 ct. 1830-ban jelent meg a piacon, és H. Th. Hope bankár (innen a neve) szerezte meg. Valószínűleg egy ellopott kőből csiszolták át. 1958 óta a washingtoni Smithson Intézet őrzi.

Cullinan I, vagy Afrika Csillaga 530,20 ct. A valaha talált legnagyobb, 3106 ct-os gyémántból, a Cullinanból (Sir Th. Cullinanról, az egyik bányatársaság elnökéről) csiszolta 104 másik kővel együtt az amszterdami Asscher és Társai cég 1908-ban. Az angol királyi jelvényekhez tartozó jogart díszíti. A londoni Towerban őrzik. A legnagyobb csiszolt gyémánt.

Sancy 55,00 ct. Állítólag Merész Károly viselte (1470 táján). 1570-ben vette meg Seigneur de Sancy (innen a neve) törökországi francia követ. 1906 óta a londoni Astor család tulajdona.

Tiffany 128,51 ct. 1878-ban találták a dél-afrikai Kimberley bányában, nyers súlya 287,42 ct volt. A New York-i Tiffany ékszerészcég (innen a neve) vásárolta meg. Párizsban 90 fazettás kővé csiszolták.

Kohinoor 108,93 ct. Eredetileg kerek formájú és 186 ct volt, indiai fejedelmek tulajdonában. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és a “Fényhegy” (Koh-i-noor) nevet adta neki. A Brit Kelet-indiai Társaság tulajdonába került, amely 1850-ben Viktória királynőnek ajándékozta. Átcsiszolva először V. György hitvese, Mary királyné koronájába kerül, végül pedig a “Királynő Állami Koronájába”. A londoni Towerban őrzik.

Cullinan IV 63,60 ct. Egyike ama 105 csiszolt kőnek, amelyet a valaha is talált legnagyobb gyémántból, a Cullinanból nyertek. Mary királyné koronájában található, kivehető, és melltűként is viselhető. A londoni Towerban őrzik.

Nassak 43,38 ct. Eredetileg több mint 90 ct, egy Nassak melletti (innen a neve) Siva-templomban volt, Indiában. 1818-ban angolok szerezték meg hadizsákmányként. 1927-ben New Yorkban átcsiszolták. Ma magántulajdon az USA-ban.

Sah 88,70 ct. Indiából származik, hasítási lapjai vannak, részben csiszolt. Három feliratot visel uralkodók nevével (közöttük van a perzsa sahé, innen a neve). 1829-ben 1. Miklós cárnak ajándékozták. Ma a moszkvai Kremlben őrzik.

Firenzei vagy toscanai 137,27 ct. Régi történetét mondák övezik. 1657-ben a firenzei Medici-család birtokába került (innen a neve). A 18. században a Habsburg-koronába került, majd melltűnek használták. Nyoma veszett.

Más jelentős csiszolt gyémántok (karátban): Cullinan II (317,40; 9. o.), Centenary (273,00), De Beers (234,50), Nagymogul (280,00), Jonker (125,65), Jubileum vagy Reitz (245,35), Nizam (277,00), Orlov (189,60), Regent vagy Pitt (140,50), Victoria (228,50).
A legnagyobb, ékszerkészítés céljára alkalmas gyémántok (karátban): Cullinan (3106), Excelsior (995,20), Sierra Leone Csillaga (968,90), Nagymogul (körülbelül 787,50), Woyie River (770,00), Vargas elnök (726,60), Jonker (726,60), Jubileum vagy Reitz (650,80), Dutoitspan (616,00), Baumgold (609,25), Lesotho (601,25), Centenary (599,00), Nizam (440,00), De Beers (428,50).

NÉZD MEG AZ ÁSVÁNY ÉKSZEREKET

Elfogyott
990 Ft

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Cookie-kat használunk, a weboldal további használatával jóváhagyod ezek működését. További információ

Mint minden weboldal, a pandakreativ.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen részed, amikor az oldalunkon jársz. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban találsz.

Értem